A második világháborúban nagyon nagymértékben kezdtek elszaporodni a bolhák, a szúnyogok és a tetvek a világ számos pontján, különösen Európában. A veszély a háború sújtotta térségekben – Európában is kiemelten – azért volt nagy, mert azon túl, hogy ezek kis lélekbosszantók; bizony igen gyorsan tudják terjeszteni a különböző betegségeket. Így történt hát, hogy a tífusz, malária, pestis és sárgaláz elleni védekezés okán a difenil – triklóretán nevű vegyületet, közismertebb nevén: a DDT-t bevetették az országok és körbe permetezték vele a lehető legtöbb tájat. Ez még senkit sem izgatott ekkor, mi európaiak mindig azt hisszük, hogy a dolgok rendben mennek a fejünk felett. Aztán. Az 1950-es évek végén az Amerikai Egyesült Államokban komolyabban elterjedt a tűzhangya igen jelentős károkat okozva; a világ tapasztalatai szerint megfelelő DDT –t bevetették hát ott is, hogy e boldogtalanságokozók további szaporodását megakadályozzák, és megállítsák terjedésüket. Rachel Louise Carson amerikai tengerbiológus, író, ökológus annyira felháborodott a hangyák elleni permetezés miatt, hogy elkezdte vizsgálni a rovarirtó szerek környezeti hatásait. Tudósokkal és kutatókkal a vegyszerek rákkeltő hatásaira összpontosította a tanulmányokat, és a kutatási programot „Néma Tavasz” – nak nevezte el. Bebizonyította, hogy e vegyületek az élő szervezetben maradandó károkat okoznak és megmaradnak, azt terjesztette, hogy az emberiség önmagát pusztítja el azáltal, hogy a környezetet tönkre teszi. Vegyipari befektetők folyamatosan próbálták tönkretenni publikációi miatt, rákban és mellékhatásaiban kialakult betegségekben küzdve írta meg fő művét: Néma Tavasz címmel, mely 1962-ben jelent meg (két évvel halála előtt). A műben a konklúzió: miközben tönkre tesszük az ökológiai rendszert, a kártevők immunissá válnak a vegyszerekkel szemben, a politika pedig ostoba ahhoz, hogy e probléma súlyát felmérje és felfogja.

    A könyv visszhangjának hatására Kennedy elnök, Carson állításainak és publikációinak ellenőrzésére szövetségi szinten vizsgálatokat rendelt el, majd 1967 és 1970 között először az USA-ban, majd a világ legtöbb országában betiltották a DDT-t.

50 év eltelt és a mai napig találnak halak és madarak májában, szoptató anyák tejében felhalmozódott DDT-t, a világ számos pontján, még a legtávolabbi óceáni szigeteken is.

Nem csoda hát, hogy Rachel Louise Carson –t (1907-1964) és a Néma Tavasz című könyvét a nemzetközi környezetvédelem, mint mozgalom és a globális környezettudatos gondolkodás elindítójaként tartják számon. (A könyv ma is sok újat mond az átlagembernek, kötelezővé tenném minden felnőtt számára.)

Carson-nak ez volt az életfeladata, a küldetése. Hát... igen kimagaslóan teljesített.